1888. április 25.-én
született Okinava szigetén Nahában. Családja
a leggazdagabb kereskedő-családok egyike volt. Két
hajóval szállították az orvosságokat
Kínából. Öt éves volt, amikor meghalt
édesapja Chosho Miyagi. Tizenegy évesen kezdett karatézni
Aragaki Ryuko mester iskolájában. Itt kemény fizikai
próbáknak lett kitéve. Három évvel
később mestere bemutatta Kanryo Higaonna senseinek, a nahai
karate, a Naha-Te legendás mesterének.
Kanryo Higaonna 1851.-ben született
Nahában. Már fiatalon érdeklődött a harcművészetek
iránt. Egy helyi mestertől kezdett Kung-Fut tanulni. Szeretett
volna Kínában utazni, ami viszontagságos és
kalandos úton végűl sikerült neki. 16 évesen
megérkezett Fucso városba. Itt bemutatták Ryu Ryuko
mesternek. A mester nem fogadta azonnal tanítványának,
hanem a ház körüli munkákkal bízta meg, így
tapasztalta ki a leendő tanítvány jellemét.
Végül elfogadta tanítványnak. 13 kemény
edzéssel töltött év után Higaonna visszatért
Okinavára. Itt minden idejét a Sanchin kata gyakorlásának
szentelte.
Higaonna híres volt arról, hogy
nagyon nehéz a tanítványául szegődni. Azoknak
a szerencséseknek, akiknek ez sikerült, olyan volt a személyiségük,
amely alkalmas a karate tanulásához szükséges nagyfokú
fegyelemre. Ezen kiválasztottak közé tartozott Miyagi is.
Higaonna mester tanulmányozta viselkedését és alkalmasnak
találta arra, hogy uchi-deshivé - bennlakó tanítvánnyá
- váljon és megismertesse vele a Naha-Te magas fokú művészetét.
Kezdetben Miyagit mindenféle házi munkával, takarítással,
kertészkedéssel, favágással, vízhordással
bízta meg. Ebben az időben Miyagi még nem tudta biztosan,
hogy a karatét életre szóló hivatásnak válassza-e.
Az iskolában mutatták be, a fiatal Ken Mabuninak
aki később a Shito-ryu stílus alapítója lett.
Egy életre szóló barátságot kötöttek.
Higaonna mester edzései kemények, sőt gyakran brutálisak
voltak, számtalanszor gyakorolták a Sanchin katát. Gyakran
előfordult, hogy Miyagi edzésközben rosszul lett vagy elájult.
Mindezek ellenére nem csak a dojóban edzett, hanem rendszeresen
futott, nehéz köveket emelgetett, fákon keményítette
az ütőfelületeit. Megközelítőleg 13 évet
edzett Higaonna sensei felügyelete alatt, aki 1916-ban 65 éves korában
meghalt. Miyagi lett a Naha-Te legnagyobb élő mestere. Ugyan ebben
az évben elutazott Kínába, Fucso városába,
hogy megtalálja azt a helyet, ahol mestere 13 évig edzett Ryu
Ryuko mesternél. Végül megtalálta a telket, ahol a
ház és a dojo állt, de mindössze egyetlen fal maradt
belőle. Találkozott egy öreg helybélivel, aki régen
Ryu Ryuko mester tanítványa volt. Ez az ember elmondta neki, hogy
a forradalom alatt a legtöbb harcművész külföldre
menekült az üldöztetés elöl és sokan az óta
sem tértek vissza. Akik visszajöttek, azok titokban gyakorolták
a harcművészetet.
Miután visszatért Kínából, minden idejét
a Rokkishu kata tanulmányozásának szentelte. Ebből
alkotta meg a lágy technikai elemeket tartalmazó Tensho katát,
ellentéteként a kemény Sanchin katának.
A természethez fordul ösztönzésért. Hegytetőn
és tengerparton edzett, tengerben vagy hóban gyakorolta a katákat.
A karatét igyekezett a mindennapi életben is alkalmazni. Az olyan
köznapi tevékenység közben is – mint pl. a mosdás
vagy az alvás – igyekezett felkészült lenni egy esetleges
támadásra. Nahai otthonában kezdett tanítani, majd
az Okinavai Rendőrségi Elöljáróság Gyakorló
Központjába, az Okinawai Mesterképzõ Főiskolán,
és a Nahai Kereskedelmi Középiskolában.
1921-ben Hirohito trónörökös, a későbbi
császár, megszállt az okinavai Nagagusuku öbölben.
Tiszteletére hatalmas ceremóniát rendeztek, amin a helyi
mesterek tartottak bemutatót. Így Miyagi sensei is bemutatta a
Naha-Te művészetét. A trónörökösre
nagy hatással voltak ezek a bemutatók. 1926-ban négy mester:
Chojun Miyagi, Ken Mabuni, Hanashiro Chomo (Shuri-te
mester) és Motobu Choju karate klubot alapítottak. A senseiek
felváltva tanítottak. 1927-ben barátjával Mabuni
senseiel tartottak egy bemutatót Jigoro Kano
mester, a judo atyja előtt. A harmincas években aktívan
fejlesztette és terjesztette a karate-do művészetét. ’31-ben
találkozott egy tehetséges fiatalemberrel, aki Miyagi karatéjának
kemény ágát művelte. Ez a fiatalember Gogen
Yamaguchi volt. Miyagira nagy hatást gyakorolt elszántsága
és nyers ereje. Ezért megmutatta a művészetének
lágy technikáit is. (Miyagi művészete két egymást
kiegészítő - go-kemény és ju-lágy
- ágból áll. Személyisége is tükrözte
ezt a kettősséget. Azt mondták róla, hogy egy galamb
lelke lakott egy oroszlán testében.) ’33-ban hivatalosan
is bejegyezték művészetét Goju-Ryu néven 1934-ben
a Butoku-kai okinavai ágának elnökévé választották.
Ez év áprilisában egy havaii lap meghívására
tíz hónapot töltött a szigeteken, hogy népszerűsítse
a karatét. (a Havaii szigetek lakosságának egy jelentős
százaléka japán származású.) 1936-ban
két hónapra Shanghaiba utazott a kínai harcművészetek
tanulmányozása céljából. A következő
évben a Butoku-kai szövetség tornáján tartott
bemutatót.
A 40-es évek nem kedveztek a karate népszerűsítésének.
Miyagit személyes tragédia is érte. A háborúban
hősi halált halt fia Jun és rangidős tanítványa
Shinzato Jin’an. ’44-ben Okinava uralmáért is dúltak
a harcok. Egy időre fel kellett függesztenie a karate tanítását.
1945-ben véget ért a háború. Amerikai csapatok szállták
meg Japánt és betiltották a harcművészetek
gyakorlását.
1946-ban Miyagi az Okinavai Testnevelési Polgári Szövetségének
igazgatója lett és a rendőr akadémián kezdte
oktatni a harcművészetet. Később Chuboya cho-i otthonában
újra kezdett civileket is tanítani. Egy rövid ideig Kansaiban
is oktatott. Örököséül fiát An’ichi
Miyagit választotta. (Az ő utóda lett tanítványa
Morio Higaonna, Kanryo Higaonna mester leszármazottja, aki ma 9. danos
mester és a Nemzetközi Goju Karate Szövetség főinstruktora.)
1952. májusában elhunyt Ken
Mabuni mester. Sensei Choyun Miyagi 1953. október 8.-án követte
barátját.
