Több mint ötven évig
a kereszténység vezető vallás volt a feudális
Japánban. A portugál (római katolikus) kereskedők
az 1500-as évek közepén a muskétákkal jezsuita
misszionáriusokat is hoztak, akik elterjesztették a keresztény
tanokat a szegény földművesek, és a szamuráj
hadurak között, akik megkedvelték a külföldi
árukat és fegyvereket is.
1559-ben egy jezsuita szerzetes utazott Kyotoba, az akkori fővárosba,
és a meggyőzte a shogunt, Ashikaga Yoshiterut aki védelmet,
támogatást és adóbevételt biztosított
a misszionáriusoknak. (…)
A kereszténység felvirágzott Oda Nabuga alatt, aki egyike
volt Japán nagy szamuráj vezetőinek.
Becslések szerint 1580-ra 150 000 megtérített volt.Templomok és szemináriumok
jöttek létre a nagy városokban és az utcákon
sétáló szamurájok kezében rózsafüzéreket
lehetett látni.
A csatákban a keresztény hadurak sisakjaikon keresztet viseltek,
a kardcspások nyomán „Jézus!” és „Szűz
Mária!” kiáltások hangzottak a csatamezon. Ezek a
kiáltások hallatszottak 1587-ben is mikor Nobunaga jogutódja,
Toyotomi Hideyosi elrendelte, hogy a Jezsuita atyák hagyják el
az országot 20 napon belül, és kiközösített
vallásukat törvényen kívűl helyezte. Aljas indokok
vezették, váratlanul kiadott rendeletének meghozatalára.
Talán érezte a keresztény várurak hatalmát.(…)
Papok ezrei prédikáltak csendben, titokban több mint 300
000 követőiknek, beleértve Hideyoshi legmegbízhatóbb
tisztjeit. Ez a megszokottól eltérő viselkedésforma
hódított 1611-ben, addig amíg Tokugawa Ieyasu tisztjei
le nem leplezték azt.
Három éven belül a templomok leromboltattak, a papok börtönbe
vettettek, a kereszény várurak pedig száműzettek.
Sok szamuráj elvesztette földjét, rangját és
szenvedett Shimabara felkelés alatt 1637-38-ban.
Földnélküli keresztény szamurájok egy csoportja
csatlakozott a parasztfelkelőkhöz egy szigorú hadúr
ellen Japán nyugati részén.
Hozzávetőlegesen húszezren tartottak ki hónapokig
egy elhagyatott várban a kormány csapatok ellen, noha azok százezren
voltak. Később ezrek vesztek oda, mikor a kormányerők
kérésére a holland hadihajók lőni kezdték
a várat. (megj. ahollandok protestánsok voltak) A keresztény kiközösítettek kőbe vésték
szentjeik neveit és azt, hogy „magasztaltassék az áldott
szentség”. A lázadás elbukott, a résztvevők
tömegét lemészárolták, a keresztény
szamurájok végül elbuktak.
-Jeanne E. Peters
Szamuráj nők
A szamurájok osztálya természetesen nem csak kizárólag
férfiakból állt. De ha fellapozunk egy történelemkönyvet,
kiderül, hogy a nők fontos szerepet játszottak a szamurájok
korában, főleg a korai időkben. A szamuráj asszonyokra
nagy felelõsség hárult a háztartás vezetésében.
A háborús idők alatt, felügyelték a terményeket,
a szolgákat, és a gazdaságot. Képzettek volta a
harcművészetekben, ügyesen használták a naginatát.(ez egy lándzsafajta) Néhány szamuráj asszony
megvédte házát mikor azt támadás érte.
Többször együtt küzdöttek a férfiakkal a csatában.
Közülük egy, Minamoto Yoshinaka felesége, Tomoe Gozen.
Bátran harcolt a Taira klán ellen a Gempei háborúban
(1180-1185). Innen származik az ijjász és a kardot forgató
asszony alakja.
